Megfelelő tudatosság

Lakosa Zitával, a British American Tobacco Hungary HR előadójával beszélgettünk.

Milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie egy ideális munkavállalónak, akár frissdiplomásnak?

Munkakörönként más és más követelményeknek kell megfelelni - azt hiszem, ez teljesen természetes és érthető. A szakmai felkészültségen túl, ha például a gazdasági felsőfokú végzettségűekre fókuszálunk, akkor a nyelvtudást emelném ki. Szándékosan nyelvtudást mondtam, ugyanis az önéletrajzban feltüntetett nyelvvizsgát a felvételi eljárás során szóban és írásban egyaránt ellenőrzi a munkáltató. A néhány éve megszerzett nyelvtudás, ha nem használja valaki a nyelvet a mindennapok során, nagyon meg tud kopni. Általánosságban elmondható, hogy nemzetközi nagyvállalatok esetében egyes munkaköröknél az adott vállalatnál szükséges tárgyalási szintű idegennyelv ismerete alapkövetelménynek számít.

Fontossági sorrend nélkül még megemlítek néhány egyéb kompetenciát: a problémamegoldó-készség, a lényeglátás, a prioritások kezelése, a szervezőkészség, az analitikai képesség, és nagyon fontos a megfelelő kommunikáció is. És ne feledkezzünk meg az egyéb képességekről sem .A számítógépes alkalmazások felhasználói szintű ismeretét például nagyon sokan félreértik. Ha például mondjuk Excel-tudást kérünk egy pályázótól akkor ezalatt nem pusztán az adatok bevitelét értjük,hanem a függvények készségszintű használatát. A csapatban való munkavégzés képessége is rendkívül fontos, hiszen a legtöbb munkavállaló kisebb-nagyobb csoportban végzi a munkáját. Ezeken felül természetesen vannak munkakörönként speciális kompetenciák, amelyek megléte feltétele az adott munkakör betöltésének....

Tudatában kell lennie a jelentkezőnek, hogy az interjúztató meg tudja különböztetni az interjú okozta stresszt a felvételi eljárás során attól, hogy valaki alapjában véve szorongó alkat-e. Azt tanácsolom minden pályakezdőnek, hogy egy tanulási folyamat részének fogják fel a kiválasztási folyamatot. Mert legrosszabb esetben mi történik? Ha nem sikerül, legfeljebb tanulnak belőle, s ami látszólag veszteségnek tűnik, valójában nem az, mert a következő hasonló szituációban, ha követtünk is el hibát, biztosan okulni fogunk belőle. Érdemes ügyelni a kifogástalan ruházatra, hiszen ha valaki így jelenik meg, az egyfajta magabiztosságot kölcsönöz számára. Ha valaki tisztában van a kommunikációs gyengeségével, például hadar vagy nagyon halkan beszél, ezeken lehet változtatni, ezzel kapcsolatban kérjük ki mások véleményét Egy-két interjú után pedig minden frissdiplomás szerez annyi rutint, hogy kevésbé fog ezektől a szituációktól tartani.

Mennyire felkészültek a jelentkezők?

A szakmai tudás kiemelten fontos, ennek színvonala a hallgatótól is függ. A műszaki területen tapasztalható, hogy nem minden esetben naprakész a frissdiplomások szakmai tudása, ez talán a bolognai rendszer miatt lecsökkent gyakorlati képzésnek tulajdonítható. Ezért is indítunk vállalatunknál olyan gyakornoki programot, amelynek éppen az a célja, hogy a 18 hónapos rotációs folyamat alatt a szakmai tudást és a kompetenciabeli hiányosságokat pótoljuk. A program elvégzése után a frissdiplomás már úgy töltheti be a pozíciót, hogy az előbb felsorolt kompetenciák és szakmai tudás megszerzésében támogattuk. A gazdasági területről érkező pályázók esetében elmondható, hogy a legtöbbjük megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkezik. Ez mindenképpen könnyebbséget jelent a térség vállalatai számára, mivel az egyetem közgazdasági karáról nagyrészt biztosított a jó felkészültségű hallgatók soraiból a szakemberek utánpótlása.

Az egyéb kompetenciák esetében megemlítem, hogy fejlesztésükre lehetőség van már az egyetemi évek alatt is. Léteznek olyan, az egyetem által szervezett tréningek, workshopok, melyeknek a meglátogatása nagyon sok gyakorlati segítséget nyújthat a hallgatók számára. Mivel magam is tartok ilyen jellegű kurzust, illetve tréningeket, sajnálattal tapasztalom, hogy évről évre csökken ezeknek a látogatottsága, holott a  résztvevők egytől egyig azt a visszajelzést adják, hogy nagyon hasznos információkkal lettek gazdagabbak. Jó lenne, ha a hallgatók tudatosabban készülnének a munkaerő-piacra történő kilépésre, és megragadnának minden lehetőséget, ami ebben őket támogatja.

A szakmai gyakorlatokat jelentőségét még meg kell említeni a kiválasztási folya
matra való felkészülés esetében. Ezen alkalmak során a hallgatók tét nélkül próbálhatják ki magukat és a szakmai gyakorlat vezetője fel is tudja hívni a figyelmüket arra, hogy mi az, amiben még fejlődniük kell. Nem nyűgnek kell ezt tekinteni, hanem próbáljanak profitálni belőle.

Mikor kell az álláskeresést megkezdeni?

Az utolsó évben talán ez már egy kicsit késő, akkor inkább már csak finomítani lehet rajta. Tudatosan kell mind a kompetenciák megszerzésére, mind az álláskeresésre készülni, s utóbbi szerintem el kell, hogy kezdődjön a tanulmányok közepe táján.

Ebben az időszakban kell megkezdeni kiépíteni azt a kapcsolati tőkét is,ami a segítségükre lehet az elhelyezkedésben. Ösztöndíjak során, egyetemi rendezvényeken alkalmával, de akár önkéntes munkán keresztül (utóbbinak egyébként egyre nő a jelentősége), fontos kapcsolatokat alakíthatunk ki, amelyet jó fel tudunk használni a későbbiekben az elhelyezkedés során..

Tegyük fel, hogy valaki jól felkészül a kiválasztási folyamatra és jól is szerepel. Biztos, hogy beválik a hétköznapokban?

Egy kiválasztás nem attól lesz sikeres, hogy a technikai részeket elsajátítottuk-e. Ma már léteznek különböző formában fellelhető, önéletrajzminták, interjúhelyzet-modellek, és számos olyan gyakorlati tanácsot felsoroltató kiadványok, amelyek segítségére vannak a pályakezdőknek a kiválasztási folyamatra való felkészülésben. De azt szoktam hangsúlyozni, hogy nem akkor lesz sikeres valaki a felvételi eljárás folyamán, hogy, ha egy videokamera előtt begyakorolt egy interjúhelyzetet, vagy összeállít egy „tökéletes” önéletrajtot, hanem attól, hogy pontosan tudja, hogy mit szeretne elérni.  Egy interjú során látni lehet, hogy szerepet játszik-e valaki, meg akar-e felelni azoknak a pontoknak, amik követelményként szerepeltek, vagy valóban és magabiztosan tudja, mit szeretne, miért jelentkezik az adott pozícióra. 

Azt gondolom, hogy a szakmai tudás és a kompetenciák mellett, fontos, hogy az illető tudja, hova jelentkezik. Legyen tisztában azzal, mi várja, legyen érdeklődő, kérdezzen, s a belső tudatossága sokkal inkább fog a sikerességéhez hozzájárulni, mint a betanult sablonok. Természetesen nem lehet annak a jelentőségét hangsúlyozni, mennyire fontos egy jól megszerkesztett önéletrajz és a technikai lépések, de a legfontosabb, hogy tisztában legyünk saját képességeinkkel, céljainkkal és elképzeléseinkkel.

És a frissdiplomások tudják, hogy mit akarnak?

Sok a kényszerpálya mostanában, hiszen egyre kevesebb az álláslehetőség. Köztudott, hogy ez a régió különösen nincs jó helyzetben a munkahelyek számát illetően. Sajnos, évről évre egyre csökkenő tendenciát mutat az álláslehetőségek száma, és nagyon nagy az elvándorlás a régióból a frissen végzettek körében. Ugyanakkor ezzel egy időben, egyfajta ellentmondás is jelen van  a piacon: sok az álláskereső és a jelentkező, mégsem tudunk mindig esetben nagy számú potenciális jelöltet állítani…

Milyen különbségek vannak a kiválasztási folyamat tekintetében a közszféra és a versenyszféra, illetve a nagyvállalatok és a kisebb cégek között?

A közszférával kapcsolatban nincs különösebben nagy tapasztalatom, de tudomásom szerint ott is pályázati rendszer működik. A versenyszférában mindig kompetencialapú kiválasztás zajlik. A kisebb cégeknél még dominál a kapcsolatok útján történő munkafelvétel, és általában egy interjú vagy elbeszélgetés szokott lenni, illetve konkrét szakmai tudást és/vagy gyakorlatot igénylő munkakörök esetén próbamunkát végeztetnek. Ilyen esetben természetesen a nagyobb vállalatoknál is van próbamunka, ám a kiválasztás többkörös folyamat, előszűrést (pl.tesztírást,  telefonos interjút) is alkalmaznak.

Tegyük fel, hogy a frissdiplomás sikerrel vette az akadályokat. Mire kell figyelnie, ha új munkakörnyezetbe kerül?

Ha már „bent van”az adott munkahelyen, akkor sem dőlhet hátra: egyrészt ott a próbaidő intézménye, amely alatt fokozottan ügyelni kell a mutatott teljesítményre. Másrészt az első időkben különösen nyitottnak kell lennie az új információk befogadására, kérdeznie kell, keresnie kell azoknak a tapasztaltabb kollégák tanácsait és társaságát, akiktől valóban tanulni tudnak.

Előnye is van annak, ha valaki pályakezdő: rugalmasabb, gyorsabb, általában még konvenciómentesen gondolkodik, nyitottabb az újdonságokra, jobb a technikai megoldásokhoz való hozzáállása az idősebb generációénál, magabiztosabb nyelvhasználó.. Ugyanakkor nekik is bizonyítani kell. Ne legyenek kishitűek attól, hogy kevesebb a szakmai tapasztalatuk, hiszen ezt sokszor a különböző képességeikkel pótolni tudják. Miután jó helyismeretre tettek szert, az elnyert pozícióban egy intenzív tanulási időszak kell, hogy következzen - természetesen senki nem vár azonnal akkora rutint és szakmai tudást tőlük, mint a tapasztaltabb kollégáktól.

Vannak olyan munkakörök is, melyekre kifejezetten pályakezdőket keresnek: ilyenkor a feltételek között szerepel, hogy frissen végzettek vagy maximum egy-két éves tapasztalattal rendelkezők jelentkezését várják. Olyan területek is vannak, melyek nem kívánnak annyira specifikus szakismereteket, viszont nagyon jó készségeket és képességeket igen: ezek abszolút nyitottak a pályakezdők számára, itt nem jelent hátrányt a kevés szakmai tapasztalat, hiszen egyéb kompetenciákra – például a kiváló nyelvtudásra vagy számítógépes ismeretekre  – épül a munkakör.

Harka Éva