Az sem számít, ha végig maszkban kell ülni, 1,5 méterrel közöttünk és fertőtlenítő illata párolog a teremben. A lényeg, hogy együtt legyünk…
Február 28-29-én egy kétnapos, mondhatni maratoni tréningen vettem részt, amivel nyugodtan azt is mondhatom, hogy a lehető leghasznosabb módon telt el számomra a tél utolsó időszaka. Ugyanis ha csak ennyi történt volna velem februárban, már elégedett vagyok.
Novák Csaba és Almási Gábor korábbi előadását követően a workshopon kisebb csoportban vittük tovább a témát: mivel és hogyan töltsük meg az időnket, hogyan legyünk hatékonyak a hétköznapokban.
Mindig örömteli számunkra olyan hallgatókkal dolgozni, akik a kötelező tanulmányaik mellett az önképzést is fontosnak tartják.
A foglalkozásokat az egyetem 9 karán tartottuk meg, a lelkes csoportvezetők segítségével így összesen 513 elsőévest sikerült bevonnunk.
A tanulás nem ördögtől való dolog. Ez a mondat szúrt szemet rögtön, amikor az asztalra pillantottam, amely telis-tele volt színes filcekkel, tollakkal, babzsákokkal és dobozokkal, melyekben nem is sejthettük, miféle kellékek bújnak meg és azokat milyen feladatokban fogjuk elővenni.