X - Y - Z na BUMM! - UNIV Pécs cikk

"A generációkat kutatja Steigervald Krisztián, a PTE KTK alumnusa, a PTE egykori dolgozója, aki a PTE Karrier Iroda kérésére tartott előadást október 18-án a PTE ÁJK Molnár Kálmán előadótermében. A téma Generációk harca - Hogyan értsük meg egymást? című könyvén alapult. Az író/coach/kutató szakembert az esemény előtt kérdeztük." - az UNIV Pécs beszámolója


A generációkat kutatod. A könyvedben pedig évszámok révén kategorizálod a különböző generációkat, közben könnyen találni olyan embereket, akik annak ellenére, hogy az egyik korszak szülöttei, nem arra jellemzően viselkednek - és fordítva.
Nagyon sok mindent szegmentálunk, csoportosítunk. A közgazdaságtan, de a szociológia is él ezzel a módszerrel, hogy bizonyos szempontrendszerek alapján csoportokat hoz létre. Azt szokták hinni, hogy ha valaki egy adott korszakban született, akkor rá az arra a csoportra jellemző tulajdonságok, attitűdök lesznek igazak. Ez nem teljesen így igaz. A generációhoz való tartozás nem azt jelenti, hogy ha beleszülettél egy adott rendszerbe, akkor csak és kizárólag aszerint kell viselkedned.

Az ember világképét élete első hét éve határozza meg a legerőteljesebben: az lesz számodra a földi valóság, a norma, amit akkor rád terhelt a környezeted, a pénzügyi helyzet, a média, és még sorolhatnám. Aztán, egészen 35 éves korodig nagyon könnyen megtanulsz dolgokat, utána viszont ez már nehezebben megy. Hogy magam mondjam példának: gyerekkoromban volt 4 évnyi nagyon erőteljes x-es tapasztalásom, éltem 15 év Y-t, tizenöt év Z-t, mire eljutottam 35 éves koromig. Tehát az alfa és a béta, valamint

 " az azt követő generációk kapcsán már nem leszek annyira penge, mert az agyam nem fogja annyira gyorsan befogadni az ezekre a korszakokra jellemző környezeti információkat. " 

Lehet, hogy egy, a hatvanas években született baby boomer is használ számítógépet, de soha nem lesz olyan ügyes, mint egy Alfa. És nem azért, mert nem tudja megtanulni, hanem mert ő teljesen más értékeket kapott gyerekkorában, és azokat keresi mind a mai napig az interneten, a Facebookon vagy a Tiktokon. Utóbbi sem arra jött létre, hogy baby boomer értékeket képviseljen, hanem hogy az Alfákhoz szóljon, számukra legyen norma.

Mennyire lehet megjósolni azt, milyen lesz a következő generáció?
Ez egy nagyon nehéz kérdés. Talán egy jövőkutatónak kéne feltenned, sokkal könnyebben tudna rá válaszolni. Egy kohéziót megjósolni szerintem lehetetlenség, de még azt is képtelenség eltalálni, hogy mi fogja felváltani az okostelefont. Azt sem lehetett látni  tíz évvel ezelőtt sem, hogy a televízió a fénykora után szinte kizárólag a baby boomer generáció szórakoztatóeszközévé válik, a fiatalok a készülék létjogosultságát is megkérdőjelezik.

 " Felgyorsult a világ, minden nagyon gyorsan és intenzíven változik. "

Jósolni minták és tendenciák alapján talán csak a mesterséges intelligencia tudna.

Pusztán a generációs jellemzők alapján egy vállalatnál milyen posztra kit tennél?
Attól függ, hogy milyen ez a vállalat. Az összes ügyfelemnek azt szoktam mondani, hogy a mostani időszak pont arról szól, hogy nem tudunk panelekben gondolkodni. Ez egy panelkérdés. Nem akarlak megbántani, de tipikusan X generációs kérdés, mert ugye akkoriban az volt az elképzelés, hogy mindenre van megoldás. Ma pedig már tudjuk, hogy ez nem így van. A jelenlegi világban azt látjuk, hogy nincsenek panel megoldások.

 " Vannak olyan cégek, sőt, ágazatok, amelyek egész egyszerűen nem 21. századiak. "

Ilyen például a logisztika, hiszen az autóvezetés nem 21. századi. Valószínű, hogy egy kamionos cég kevésbé talál fiatal munkatársakat. Ugyanakkor egy startup kapcsán hiába mondanám, hogy az én korosztályom, a negyvenesek jó vezetők tudnának lenni, mert szakmai szempontból magas szintet képviselnek, ha oda humán vezetőket kell keresni, mert a startupnál az ember a fontos. Tehát a generációs besorolás erre nem alkalmas. Sajnos sokan gondolják, hogy erre kellene használni, ezért ellenkeznek többek a generációs elmélettel kapcsolatban.

De ez nem erről szól, hanem a képességekről, készségekről. Arról, hogy más emberi képességekkel rendelkezik az, aki a 20. században született, mert írásban és olvasásban szocializálódott az agya, és mással, aki a 21. században született és újfajta audiovizuális kultúrán szocializálódott.

 " Más az idegrendszerünk, más az agyi működésünk. "

Hm. Úgy gondolom, ennek alapján a klasszikus értelemben vett oktatás nem 21. századi.
Ezt nem én mondtam. (nevet) De nagyon fontos, amit mondasz, mert kutatások támasztják alá egyrészt azt, hogy a a 21. században született gyerekeknél működik a multitasking, és egyre nagyobb arányban azok az áramkörök működnek az agyban, melyek nem a mélységi, hanem a felszíni olvasást támogatják, ami - lássuk be - a mai oktatási stílusban elég létidegen.

Van-e valami tanácsod a keresztfélévben vagy a 2024 nyarán végzők számára, mit tegyenek, ha jó karriert akarnak befutni?
Azt gondolom, a mai fiataloknak nem kell karriertanácsot adni, mert nem karrierközpontú gondolkodásúak. A karrier az X-generáció számára volt az élet egyik fő központja. A mai fiataloknak annyiféle platformon zajlik az életük, hogy abból a karrier és a munka csak egy a sok közül. Nem hiszik el az idősebbeknek, hogy a munka az élet értelme. Azt próbálják megtalálni, hogyan tudnak úgy kiteljesedni a munkájukkal, hogy holisztikus, teljes életet élhessenek. Például ne vállaljanak el olyan állást, amihez semmi kedvük - ahogy a szüleik vagy a nagyszüleik tették, mert meg kellett élniük valamiből. Az a fontos, hogy rátaláljanak arra, ami a számukra fontos. Emiatt az önismeretet tartom nagyon fontosnak, hiszen csak e mentén határozhatják meg, hogy számukra mit jelent a karrier. Sok olyan fiatallal találkozom, akik olyan dolgokat csinálnak, ami számomra anno, amikor diplomáztam, elképzelhetetlen lett volna - ők viszont boldogok, mert nem a karrier, hanem önmaguk kiteljesítése az elsődleges. Ez így elég jó tanács, nem?

AZ EREDETI CIKK, AZ INTERJÚ ÉS AZ ESEMÉNYEN KÉSZÜLT 
KÉPEK ITT TEKINTHETŐEK MEG